Idegen nyelv a suliban?

  Szerintetek meg lehet tanulni (olyan szinten, hogy bátran merj külföldiekkel kommunikálni) a sulis évek alatt a kötelező német/angolórákon idegen nyelven? Azt hiszem, erre a kérdésre nem lehet megfelelő választ adni, lévén, hogy ahány tanár, annyi módszer.

Idén érettségizem, a választott nyelvem pedig a német. Hiába tanulom már 9 éve a dajcsot, úgy érzem, semmit sem tudok, és ahogy haladunk a május felé, egyre inkább erősödik a feltételezés. Harmadikos korom óta vannak németóráim. Talán heti hárommal kezdtük, nem tudom pontosan. Az első pár évben szinte csak szavakat tanultunk, de szerintem ez jó megalapozása volt a későbbieknek. Persze nem lehet egyből belevágni a nyelvtanba, mindent a legelején kell elkezdeni. Nem készültünk túl sokat, elvoltunk a csekély kis tudásunkkal, és nem voltak kétségeink, sem pedig igényeink.

Hatodikban átkerültem egy másik suliba. Itt szembesülnöm kellett a lemaradásommal. Nem volt vészes, ezért az általános utolsó két és fél évében sikerült valamennyire felzárkóznom, legalábbis akkor ezt hittem. A gimis évek hamar elérkeztek. Egy olyan tanárt sikerült kifognunk, aki abszolút SEMMIT sem tanított. Beszélgettünk (magyarul), megoldottunk néha pár feladatot, de a tanár úgy vélte, mi már tudjuk mindezt. Hát tévedett. Két év alatt többet felejtettem, mint amennyi új szót, vagy nyelvtani szabályt megtanultam. Tudtam, hogy ez nem lesz így jó, ezért tizedik végén a német fakultáció mellett döntöttem. Nos, nem mondom, hogy meg vagyok elégedve a heti 5x45 perces oktatással, de legalább elhitetjük magunkkal, hogy tanulunk is valamit.

Az érettségire visszatérve, szerintem a szóbeli nem akadály. Szükséges egyáltalán oda nyelvtudás? Hisz megadják a tételeket, kidolgozzuk, és a legtöbben bemagolják. Ez bizony nem saját érdem. Az írásbeli az, ami igazán megkérdőjelezi az ismereteinket. Ahányszor szóba kerül a tanárunkkal a szövegértés része, mindig azt mondja, hogy nem kell érteni a szöveget. Ez mennyire normális szerintetek? Nem pont az lenne a lényege, hogy értsük azt, amit olvasunk? Értem én, hogy benn a szövegben a válasz, de az értelmezése nélkül nekem valami nagyon hiányozna. Személy szerint én szeretem a németet, és azt hittem, ekkorra már elég jó kis tudással fogok rendelkezni. Tévedtem. És nem arról van szó, hogy lusta lennék. (Na jó, kicsit az vagyok, de tanulnék, ha igazán lenne mit...) Azt az elvet vallom, hogy vagy külföldön, vagy egy tanfolyamon (amiért természetesen fizetni kell) lehet rendesen elsajátítani egy nyelvet. A törit, az irodalmat, a biológiát mind egytől egyig a fejünkbe verik, akkor ebből a tantárgyból miért nem sikerül ez? Ez alatt a 9 év alatt legalább 3-4 nyelven kéne már beszélnem, de ettől igencsak távol állok.

Ez máshol is így van, vagy csak nekem volt ilyen nagy szerencsém? Ti mit gondoltok az iskolai nyelvoktatásról? Milyen tapasztalataitok vannak?

Puszi: V. B.