Szilveszter spanyol dallamokkal

Éééés megint itt vagyok, hogy népszerűsíteni próbáljam ezt a szuper zenei műfajt. Mivel nemsokára kénytelenek leszünk búcsút mondani a 2017-es évnek, úgy gondoltam, aktuális lehet a téma. Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra nincs szilveszter zene nélkül (és nincs zene spanyol szavak nélkül, hehe). A továbbiakban tíz olyan dalt fogok bemutatni nektek, amibe érdemes belehallgatni, de csakis úgy éri meg, ha maximumra tekeritek a hangerőt, és átadjátok magatokat a ritmusnak. Vigyázat, a hirtelen fellépő tánc iránti hajlamért nem vállalok felelősséget!

Ez a három pasi aztán tudja, hogyan kell fülbemászó dallamot kalibrálni! A dalszöveges videó szerintem nagyon kreatív, és....Danny Romero ember! La película sensual mama...



Kevés olyan reggaeton lista létezik, amin nem szerepel Maluma neve. Az ő zenéi közül mindenki talál magának tetszőt, én pont a Carnaval miatt figyeltem fel a nevére. A szöveg pont azt hivatott közölni, hogy az élet buli, szóval partyra fel!



Moviendo caderas = csípőmozgás. Daddy célja mindig az, hogy megtáncoltasson minket, ezért mindig jobbnál jobb zenékkel áll elő. Yandel hangja pedig a pont az i-n.



Azt hiszem, ez Daddy harmadik leggyakrabban emlegetett dala a Gasolnia és a Despacito után. A videó egyszerűen szuper, a refrénről nem is beszélve! Nos, ki szeretne limbózni?



Na jó...azt hiszem lebuktam a nagy Daddy Yankee szeretetemmel, de ha egyszer ilyen jó zenéi vannak! Halkan megjegyezném: még lesz tőle egy dal a listán.


Valamilyen oknál fogva a férfi hangok jobban illenek a spanyol nyelvhez, ezért is van az, hogy kevés női előadót vonultatok fel a listán, de Lali méltán kiáll a női nem mellett.



Vajon mi történik február harmincadikán? Azt nem tudom, de erre a számra muszáj táncolni! Abraham szólóját egyszerűen imádom. Hasta mi perro sabia que tu no eres para mi...



Női énekes a dobogón! Ezen még én is meglepődtem. Nem tudom, ki ez a csaj, de egy biztos: imádom a hangját.



Oké, abbahagytam. Nem lesz több Daddy Yankee, de ezt nem hagyhattam ki. Nekem a videó is kifejezetten elnyerte a tetszésemet.



Minden elismerésem az eredeti előtt, de megrögzött CNCO rajongóként muszáj belinkelnem Joel rap-jét, mert annyira de annyira jó, pedig a srác nem is rapper.



Ez lett volna az én tízes listám a legvérpezsdítőbb spanyol muzsikákról. Igazából elég nehéz volt csak tízet kiválasztani, mert kapásból majdnem húsz került fel a jegyzetembe. Ha ennyivel nem elégedtetek meg, csemegézzetek a többi reggaeton-os cikkem kínálatából, mert ott is akadnak olyan gyöngyszemek, amik a parkettre invitálnak.
Sikerekben gazdag és boldog új évet kívánok mindenkinek!

Puszi: V. B.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Búcsúlevél, avagy üzenet a bloggereknek

Kép
Kedves Bloggertársaim! Eljött a búcsú ideje, ez a bejegyzés az utolsó, amit közzéteszek. Az utóbbi időben sajnos egyre értelmetlenebbnek találtam azt, hogy körbenézzek a csoportokban. Nem ez az oka annak, hogy felhagyok a blogolással, de úgy érzem, muszáj megosztanom veletek a problémámat, hogy nyugodt lélekkel köszönhessek el. Lehet, hogy kissé provokatívnak találjátok majd a lent írtakat, de ahogy Shakespeare Hamletje is mondta: „Kinek nem inge, ne vegye magára”. Akinek pedig inge, az igenis vegye magára, és gondolkozzon el rajta. Tudjátok, van a bloggervilágnak egy nagyon nagy problémája, és itt nem arra gondolok, hogy kevesen tartoznak a közösséghez, és szinte senki sem olvassa a másik blogját. Amiről én beszélek, az az eredetiség hiánya. Nem akarok belemenni abba, hogy milyen történetek keringenek a neten. Mindenki volt egyszer kezdő. Pont. Attól, hogy valaki nem tud kitalálni A Gyűrűk Urához vagy Harry Potterhez hasonló sztorit, nem kell arra biztatni, hogy hagyja abba a
Tovább

Hogyan oltsd le a saját írásodat?

Kép
Szép vasárnapot mindenkinek! Tudjátok, mi az a Roast Yourself Challange? Nem? Nos, az egy olyan kihívás, aminek teljesítéséhez szét kell oltanod saját magad, hogy 2K18 nyelven fejezzem ki magamat. Azt hiszem, 2016-ban terjedt el ez a rappelős kihívás a Youtube-on, és nekem egy szép napon (azaz ma) eszembe jutott, hogy miért ne forradalmasíthatnánk kicsit? Se tehetségem, se affinitásom a rappeléshez, ezért előkerestem nektek a legelső történetemet 2011-ből (11 éves voltam) és most elmesélem, milyen nagy írói álmokat dédelgettem annak idején. A történet címe a következő: Sissy Williams kalandjai – A végzet bárdja. A többes számra magyarázatot adva, egy sorozatot terveztem írni drága Sissy-m főszerepésével. Na, ki jött rá egyből, hogy Indul a risza rajongó voltam? (Bár az Cece, de a kiejtés ugyanaz) Egy A5-ös füzetbe kezdtem el a sztorit, aminek a címlapját gyönyörűen kidekoráltam. Mivel nem akarok rémálmokat okozni nektek, inkább nem mutatom meg. Ráragasztottam egy lila szí
Tovább

A kliséken túl

Kép
 Szeretnék feltenni neked egy egyszerű kérdést: mennyire hiszel a klisékben? Kifejtem. Az irodalom térnyerése során egyre több alapötlet, fordulat, tipikus karakter terjedt el az epikában, mint például a varázserejű tárgy, a gonosz boszorkány, vagy a jó győzelme. A 21. században a költözéssel kezdődő gimis sztorikat, a lúzer-iskola menője szerelmi szálakat, a gonosz, szőke lányokat nevezzük – többek között - klisésnek. A kérdés tehát az, hogy te mennyire hiszel ezekben, vagyis abban, hogy amelyik történetben van valamilyen közhely, az már csakis rossz lehet. Sokan csak azért nem kezdenek bele egy könyv, illetve esetünkben blog olvasásába, mert megszokott alapra épül. A többség nem ad esélyt az ilyen sztoriknak, és ez alól én sem húzom ki magamat. Sokszor megesik velem, hogy simán elgörgetek, mikor egy olyan fülszöveget pillantok meg, amit mintha már százszor olvastam volna. Ennek ugyan az is az oka, hogy a legtöbb klisé a romantikus történeteknél fordul elő, és alapból nem kedvel
Tovább