Irány a szabadba! #NAPIMOTIVÁCIÓ

 A nyár rengeteg lehetőséget rejt magában. Szórakozás, pihenés, nyári románcok és délig nyúló alvások várnak ránk. Persze mindez csak addig, amíg suliba járunk. Van, aki az egész évszakot valahol máshol, távol az otthonától tölti, de sokan vállalnak diákmunkát is. Mindenesetre sokkal több szabadidőnk adódik, mint az év bármely más szakaszában, és igyekszünk minden percét kihasználni. Beszélhetnénk arról, hogy az aktív nyári időtöltés többnyire csak a fejünkben valósul meg, de a mai cikkben nem erről lesz szó.

Május eleje felé elhatároztam, hogy ezt a nyarat a sportolással fogom kiegészíteni. A tavalyi idényben szinte semmit sem mozogtam, amit a mostani hozzáállásommal fel sem tudok fogni. Elhatároztam, hogy heti legalább 3x1 órát fogok testmozgással eltölteni. A jó időre nézve természetesen ezt nem a négy fal között terveztem megvalósítani, mint az eddigiekben. Hiába a nagy lelkesedés, féltem a kültéri mozgástól, kiváltképp a futástól. Este ugyan már nincs vakolatolvasztó hőség, de a hőmérséklet gyakran nem csökken le annyival, mint amennyit ideálisnak találnánk. A reggeli edzés nálam teljességgel kizárt,

ezért megmaradt a 19-20 óra körüli kezdés.

Lassan 1 hónapja, hogy nekiálltam. Tudni kell rólam, hogy nem a hosszútávfutási képességemről vagyok híres. Sohasem bírtam igazán sem a cooper-t, sem a mostanában bevezetett ingafutást. Mégis elképzelhetetlennek tartottam, hogy kibírjam ezt a nyarat nélküle. Miért is? A decemberi és januári hónapom abszolút sportolás nélkül telt. Mikor végre visszatérhettem a tesiórákhoz, rájöttem, mennyire hiányzott. Ekkor kezdtem el a súlyzós edzéseket, ami bár megerőltető volt, de élveztem. A gond csak az volt, hogy gyakran kényszerből csináltam. Letudtam, és természetesen nem mondtam utólag, hogy megbántam, hogy végigcsináltam, de nem volt az igazi. Hiányzott az edzés iránti elkötelezett szeretet. Ezt a bizonyos érzést mostanában tapasztalom igazán.

Heti háromszor szoktam futni. A legelső menet egy "próbafutam" volt, amivel az volt a célom, hogy felmérjem a fizikai állapotomat. Felhúztam a cipőt, bemelegítettem, és nekiestem. Mindenféle cél nélkül. Úgy voltam vele, hogyha 3 zenét képes vagyok végigfutni, már elégedett vagyok. De nem így történt.

Csak hallgattam, hallgattam és hallgattam a kedvenc számaimat, miközben ütemesen raktam egyik lábamat a másik elé. Talán a 10. perc körül eljött a holtpont, de utána elkezdtem élvezni a mozgást. A végén már nem is akartam leállni és nagy szerencsémre a mai napig így vagyok vele (lekopogtam). A végeredmény meglepett. 36 és fél percig futottam megállás nélkül. Tudom, hogy nem túl magas érték, de elégedett voltam. Elhatároztam, hogy 36 perc lesz a kezdő szám és ezt hetente fogom emelni 2 perccel. Mindenkinek tudom ajánlani, hogy mérje fel az erőnlétét. Hiába vannak a különböző edzéstervek, ha nem pont a te képességeidhez vannak igazítva. Hidd el, nem szégyen ha 20 percet kocogsz egyszerre! A lényeg az, hogy vágj bele. Emeld az időt, akár csak

egyetlen perccel hetente, de érezni fogod a változást! Jobban fogod bírni az iramot és többet leszel képes futni egyszerre, mégpedig gyorsabban. Kilométer és gyorsaság adatokkal sajnos nem tudok szolgálni, mert az alkalmazások, amiket használtam (eddig összesen kettő), valamiért fellázadtak ellenem, és nem mérték le a távolságot. Igazából kíváncsi lennék, mennyi az annyi, de inkább az időre építkezem. Lehet mondani, hogy ez így nem jó, mert a tempó folyton változik, de nekem ez megfelel. Érzem magamon, hogy mikor teljesítettem jobban, és mikor kevésbé. Igyekszem mindent beleadni, de elég kezdő szinten tartok. Remélem, ez a nyár végéig változni fog. Plusz motiváció számomra, hogy az edzéseket a szabadban végezhetem. Szeretem a természetet, és felüdülés a friss levegőt érezni sportolás közben. Sokkal szabadabb és élvezhetőbb értéket ad az egésznek.

Számomra kellemes csalódás volt a futás elkezdése. Mindenkinek azt tudom mondani, hogy merjen belevágni abba, amibe eddig nem mert. Nem csak a sport, hanem az élet összes területén! Az ember sokszor saját magának is tud meglepetéseket okozni. A testünk bármire képes. Lényeg, hogy erős elhatározás álljon mögöttünk, amit nem hagyunk veszni mások véleménye miatt. Egy életünk van, amit ki kell használni. Mikor leperegnek előtted az elmúlt éveid, te sem a kanapén ülő, TV-t néző önmagaddal akarod szembetalálni magad, ugye? Csináld azt, amit szeretsz, és mindig tűzz ki magad elé célokat. Legyen olyan, amit el akarsz érni, és ne hagyd, hogy sodródj az árral. Használd ki a lehetőségeidet, és válj azzá, aki lenni akarsz. Törj mindig magasabbra és meglátod, tisztelni fognak a kitartásodért.

Puszi: Victoria Bloom